Az értéktárakról

Az értéktárak létrehozása azt a célt szolgálja, hogy nemzeti értékeinkről országos adatbázis készüljön, a gyűjteményben szereplő értékek közkinccsé, itthon és külföldön is ismertté váljanak, és maradjanak fenn, erősítve a nemzeti tudatot és a hazai gazdaságot.

Az Országgyűlés 2012-ben, az úgynevezett „hungarikum törvénnyel” alapozta meg a magyarság számára fontos értékek felkutatását, rendszerezését és megőrzését. A törvény jogi keretet adott ennek a tevékenységnek, és kialakított egy hierarchikus rendszert, mely magába foglalja a legkisebb falvak értékeitől kezdve a nemzeti kincsekig valamennyi, a magyarság számára fontos szellemi, kulturális és anyagi alkotást. Az értékek gyűjtése helyi szinten kezdődik: minden településnek (vagy tájegységnek), illetve a különböző ágazatoknak és külhoni településeknek (vagy tájegységeknek)  lehetősége van saját értéktárat létrehozni, melyben saját kincseit gyűjtheti. Amennyiben ezek nem csak egy település/ágazat/tájegység számára fontosak, akkor bekerülhetnek megyei, illetve a magyar értéktár gyűjteményébe, ahonnan a Hungarikum Bizottság döntése alapján akár hungarikummá is válhatnak.

Helyi érték lehet az, amit a helyi közösség értékesnek tart. Külső szemlélőnek talán hétköznapi dolog lehet egy templom vagy egy szüreti felvonulás, de a helyieknek attól lesz érték, hogy hozzáteszik azt, ami csak a sajátjuk: a közösséget, amelyben élnek, és ami formálja a körülöttük levő hétköznapi tárgyakat, eseményeket. Az értékeket bárki ajánlhatja a Helyi Értéktárba, egy előre elkészített nyomtatvány segítségével. Az elfogadást követően az érték helyi és egyben nemzeti értékké válik és bekerülhet a megyei vagy a magyar értéktárba is.

Nemzeti értékpiramis