Vasútfejlesztés

Lakossági javaslatokat kér az önkormányzat a Rákospalota-Újpest - Vác vasútvonal tervezett fejlesztésével kapcsolatban

A Budapesti Fejlesztési Központ a NIF Zrt-vel együttműködésben a Budapest - Vácrátót – Vác vasútvonal Rákospalota-Újpest - Vác közötti szakaszának felújítását és kapacitásbővítését készíti elő, amelyhez kérték az érintett települések vezetőinek, képviselőinek, lakosságának javaslatait. A projekt keretében a vasútvonal korszerű, XXI. század elvárásainak megfelelő, érdemi fejlesztésének teljeskörű terveztetésére kerül sor.

Az önkormányzat várja a lakosság véleményét, és észrevételeit a fejlesztéssel kapcsolatban, amelyet kérjük szíveskedjenek 2020. október 15-ig az orbottyanarterieskikacorbottyan.hu címre megküldeni. 

A vasútvonal Őrbottyán életében jelenleg is fontos közlekedési funkciót lát el, így a társaság részéről alapvető elvárás, hogy a tervezés során a helyi lakosok és utasok igényeit a rendelkezésre álló keretek között figyelembe vegyék. Céljaik szerint a komplex, műszaki és szolgáltatási színvonalbeli elemeket is magába foglaló vasúti fejlesztésnek köszönhetően a fejlesztett vasútnak a település közlekedésében történő szerepvállalása lényegesen megnő.

Fenti célok teljesülése érdekében a projekt a vasútvonal vonatkozásában a következő fejlesztési elemeket tartalmazza:

  • Megújuló vasúti pályainfrastruktúra, a menetsebesség emelése által a menetidő csökkentése. A vonalon meglévő lassújeleket megszüntetjük, a lehető leghosszabb szakaszon 100 km/h-ra, egyes szakaszokon 120 km/h-ra növeljük, kivéve a belterületi szakaszokat. Rákospalota-Újpest és Őrbottyán között hosszabb szakaszon a pálya részleges kétvágányúsítására kerűl sor, ezzel is növelve a vasúti közlekedés rugalmasságát. A második vágány kiépítését azokon a szakaszokon tervezzük, ahol az az épített és a természeti környezet jelentős sérelme nélkül megvalósítható.
  • A legfontosabb, legnagyobb forgalmú útátjárók különszintűvé alakítása. Erre a lépésre a vasúti forgalom jelentős sűrítése miatt van szükség, elsősorban a budapesti és a gyáli szakasz azon átjáróinál, ahol az reális költséggel, nagy arányú ingatlan kisajátítás nélkül megvalósítható. A legnagyobb forgalmú útátjárók kiváltásával a közúti közlekedés helyzete is javul, míg a vasút üzembiztosabbá és biztonságosabbá válik.
  • Mindenhol korszerű, akadálymentesített, 55 cm magas, szintbeli járműbelépést lehetővé tevő magasperonok létesülnek Az állomások és megállóhelyek egységes és korszerű építészeti arculat alapján kerülnek kialakításra, peronfedéssel, utcabútorokkal és peronberendezésekkel, tiszteletben tartva az egyes helyszínek meglévő építészeti értékeit. Bár kerülni kívánjuk, de a tervezés korai fázisában elkészítendő menetrendi modell alapján szükséges második vágányok kiépítése a települések belterületén is előidézhet majd terület-igénybevételt.
  • A legfontosebb, legnagyobb forgalmú átjárók különszintűvé alakítása. Erre a lépésre a vasúti forgalom jelentős sűrítése és a közlekedés biztonsága miatt van szükség. A legnagyobb forgalmú útátjárók kiváltásával a közúti közlekedés helyzete is javul, míg a vasút üzembiztosabbá ás biztonságosabbá válik.
  • Mindenhol korszerű, akadálymentesített, 55 cm magas, szintbeli járműbelépést lehetővé tevő magasperonok létesülnek. Az állomások és megállóhelyek egységes és korszerű építészeti arculat alapján kerülnek kialakításra , peronfedéssel, utcabútorokkal és peronberendezésekkel, tiszteletben tartva az egyes helyszínek meglevő építészeti értékeit.
  • A megállóhelyek közvetlen környezetében az állomási előterek rendezésére, P+R, B+R parkolók, buszmegállók, illetve -fordulók létseítésre kerül sor, mely során a kapacitások maximalizálása érdekében idegen területek megszerzését, valamint a kihasználatlan vasúti területek felhasználását is tervezzük. Egyes helyszíneken sor kerülteh többszintes parkolók tervezésére is.
  • Fenti, megállóhelyi fejlesztések során fontosnak tartjuk az állomások és megállóhelyek közvetlen környezetének rendezését, azok tájépítészeti és urbanisztikai szempontból értékes kialakítását. A belterületi szakaszokon a nyíltvonali infrastruktúra településképbe illesztése, zajvédelmének biztosítása, valamint a biztonságos és kényelmes gyalogos átjárás megoldása szintén a feladat részét képezi majd. Ezzel a fejlesztésünk túlmutat egy klasszikus vasúti infrastruktúra beruházáson.
  • A megváltozott településszerkezet és a közlekedési szokások ismeretében új állomások és megállóhelyek létesítése, kis forgalmú megállóhelyek összevonása vagy áthelyezése szintén a lehetőségek között szerepel.

A fejlesztések eredményeképpen, a leendő vasút utasvonzó képességének növekedése várható, így Budapesttől Veresegyház térségig csúcsidőben 15 perces, a gyorsított vonatokat is beleszámítva akár 10 perces követési gyakoriság bevezetésével számolnak, tovább Vác feléé 30 perces ütem megvalósítása szükséges. A betétjárati fordulóállomás Veresegyház vagy Őrbottyán lehet attól függően, hogy a két állomás között a 15 perces követés feltételei a sűrűn beépített, számos átjáróval tűzdelt területen megteremthetőek-e.

Természetesen a fejlesztés során a kerékpáros közlekedés igényeit is figyelembe veszik, a kerékpárral történő utazások, illetve a kerékpáros ráhordás arányának növelése céljából.

A projekttel egyidejűleg készítik elő a rossz állapotú és szűk keresztmetszetet jelentő Budapest-Nyugati pályaudvar - Rákospalota-Újpest szakasz felújítását és kapacitásbövítését is annak érdekében, hogy a sűrűbben közlekedő vonatok közül minél több közvetlenül elérhesse Budapest belvárosát.