Hasznos tanácsok az ünnepekre

Felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét a katasztrófavédelem által közzétett aktuális, a lakosságot érintő tájékoztató anyagban foglaltakra.

Hasznos tanácsok az ünnepekre

Az advent a keresztény kultúrkör legismertebb ünnepe, amely a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól egészen karácsonyig tart. Szomorú tény azonban, hogy a leggyakoribb lakástüzek az adventi koszorúkhoz köthetők.

A karácsonyi időszak alatt sokan gyújtanak gyertyákat és mécseseket. Ezekben a napokban sem szabad megfeledkezni a leselkedő veszélyre, elsősorban a gyertya szép, de veszélyes lángjáról.

Helytelen használatuk a szabadban és zárt térben egyaránt könnyen tüzet okozhat. Ennek veszélyeire hívja fel a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a lakosság figyelmét. A statisztikák azt mutatják, hogy az ünnepek idején megemelkedik a lakástüzek száma, sokan ugyanis nem kellő körültekintéssel használják a gyertyákat és a mécseseket.

Az ilyen tűzesetek kiváltó oka a legtöbbször az, hogy az égő mécseseket vagy gyertyákat gyúlékony anyag közelében felejtik, a keletkező lángok pedig a különböző textíliákon (függönyön, asztalterítőn) keresztül átterjednek a lakás más helyiségeire. A lakástüzek, illetve az azokból következő tragédiák elkerülhetőek a gyertyák, mécsesek helyének körültekintő megválasztásával.

Tanácsok a gyertyák és a koszorúk elhelyezéséről:

Az éghető anyagú koszorút mindig helyezzük nem éghető, hőszigetelő alátétre, a gyertyák, mécsesek csak nem éghető tartóban legyenek.

Célszerű azok közeléből minden gyúlékony anyagot eltávolítani, emellett figyelni kell arra is, hogy a mécsest, gyertyát stabil helyre rakjuk, ahol nem dőlhet fel, és ahonnan nem eshet le. Gyertyákat ne használjuk függöny vagy más éghető anyag közelében. Az égő gyertyát, mécsest ne tegyük huzatos helyre, azt ne vigyük egyik helyről a másikra. Ügyeljünk arra, hogy a kanóc ne legyen túl hosszú. Soha ne engedjük teljesen leégni a gyertyát, mécsest és ne hagyjuk a kanócot eldőlni. Az égő gyertya, mécses oltására mindig tartsunk a közelben megfelelő eszközt. Az éghető anyagú koszorút minden hőforrástól tartsuk megfelelő távolságra. Ne engedjük, hogy a gyertyákat és a mécseseket gyerekek gyújtsák meg. A gyermekeket ne hagyjuk felügyelet nélkül olyan koszorú közelében, amelyen égnek a gyertyák. Mindennemű gyújtóeszközt tartsunk elzárva, gyermekek által el nem érhető helyen.

A szabályok szem előtt tartásával megakadályozhatjuk a tűz keletkezését.

Ha mégis tűz keletkezne a lakásunkban, fontos, hogy a lehető legrövidebb időn belül megtegyük a szükséges intézkedéseket: mentsük a lakásban tartózkodókat, értesítsük a tűzoltóságot, s ha tudjuk, kezdjük meg a tűz oltását! Az oltáshoz használhatunk nedves pokrócot, egy vödör vizet vagy tűzoltó készüléket. Ha az asztalon keletkezik tűz, gyors segítséget jelent a tűzoltó takaró, vagy akár egy pohár víz is. Ha a lángok testi épségünket veszélyeztetik, ne kezdjünk bele a tűz oltásba, meneküljünk az épületből! Annak a helyiségnek az ajtaját, ahol a tűz keletkezett, kilinccsel zárjuk be, így kevesebb oxigénhez jut a tűz, lassabban terjed. Lármázzuk fel a szomszédokat, és hívjuk a 105-ös vagy a 112-es segélyhívószámot! Tűzjelzéskor válaszoljunk a feltett kérdésekre, hisz ezzel megkönnyítjük és meggyorsítjuk a tűzoltók munkáját.

Fontos és szükségszerű az alapvető szabályok betartása, hogy a meghitt ünnep ne váljék tragédiává!

 

A fűtés is lehet veszélyes

Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet a készülék nem rendeltetésszerű használata, a szabálytalan kivitelezés, illetve a műszaki felülvizsgálat vagy ellenőrzés elmulasztása. Bár a hűvösebb időben egyre több otthonban kezdenek el fűteni, még nem késő a hivatalos fűtési szezon kezdete előtt szakemberrel ellenőriztetni a tüzelő-fűtőberendezéseket és az égéstermék-elvezető rendszereket.

A nem rendeltetésszerű használat következtében jelentős anyagi kárral és esetenként súlyos sérülésekkel járó tűzesetek alakulhatnak ki, de nem ritka a fizikai robbanás sem. Nagyobb eséllyel rakódik le káros anyag az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem megfelelő tüzelőanyagot égetnek, az elzáródott kéményből pedig a káros anyagok visszaáramolhatnak. Ezek a veszélyforrások a megfelelő használattal teljesen kiküszöbölhetőek!

A szabálytalan kivitelezés miatt az égéstermék visszaáramolhat, a tüzelő-fűtőberendezések meghibásodhatnak. A zárt térbe visszajutó gázok, így a szén-monoxid már alacsony koncentrációban is komoly veszélyt jelentenek az ott tartózkodókra. A rosszul bekötött eszköz gyakrabban meghibásodhat, azt gyakrabban kell javítani és rövidebb idő alatt tönkremegy, ráadásul jóval több pénzt kell ráfordítani. Mindez megelőzhető, ha megfelelő minőségű termékeket vásárolunk, a tervezést és a kivitelezést pedig valódi szakember végzi el!

A műszaki felülvizsgálat és ellenőrzés fontos feltétele a fűtési rendszer biztonságos működtetésének, hiszen időben kiderül, ha valamilyen karbantartási vagy javítási munkára van szükség. Ezt a munkát is minden esetben bízzuk szakemberre. A fűtési rendszer valamennyi elemét ellenőriztetni kell az előírás szerinti időszakonként.

(forrás: BM OKF)

 

A szénmonoxidról bővebben:

A szénmonoxid-mérgezés tünetei nem feltűnőek: fejfájás, szédülés, bágyadtság. Amikorra kezdenének feltűnővé válni a tünetek, rendszerint késő. Az ember cselekvésképtelenné válik. Ha van a közelben fűtőberendezés, legyünk gyanakvóak, főleg, ha a tünetek egyszerre több emberen jelentkeznek! Figyelmeztető jel lehet, ha párásságot, nem erős, de furcsa, szokatlan szagot érzünk. ( a szénmonoxid színtelen, szagtalan, csak a füstgáz egyéb összetevőit van esélyünk észlelni). A legnagyobb biztonságot a megfelelően alkalmazott szénmonoxid-érzékelő jelenti.

A szén-monoxid-mérgezés embert és házi állatot egyaránt fenyeget, ám a kockázat jelentősen csökkenthető a tüzelő, fűtő és főző berendezések rendszeres karbantartásával, a lakás megfelelő szellőzésének biztosításával, illetve azzal, ha olyan helyiségbe ahol nyíltlánggal üzemelő berendezés van, szén-monoxid-érzékelőt telepítünk.

Az érzékelő csak akkor nyújt megfelelő védelmet, ha a használati utasításnak megfelelő helyen és módon telepítjük. Érzékelő vásárlása előtt tájékozódjunk a megvásárolható készülékekről, csak megbízható cégtől, minősített eszközt vásároljunk.

A 2013. október közepe óta hatályos jogszabály értelmében, azokban a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és bentlakásos intézményekben (idősek otthona, rehabilitációs intézmények) szórakozóhelyeken, szállodákban és panziókban kötelező szén-monoxid-érzékelőt használni, ahol a közösségi helyiségében, vagy az azzal egy légtérben lévő helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezés van.

Azokat az új építésű épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszereltek, már csak akkor lehet használatba venni, ha ott szén-monoxid-érzékelő működik.

Tavaly december eleje óta jogszabály határozza meg azt is, hogy mely érzékelők használata esetén tekinthetőek a fenti előírások teljesítettnek. Elfogadhatóak tehát az EU bármely tagállamában és Törökországban gyártott vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelők.

A jogszabályi előírások teljesülését a kéményseprők vizsgálják a kémények időszakos ellenőrzésekor.

A kéményseprő ellenőrzi a szén-monoxid-érzékelő meglétét és működőképességét is. Bármilyen hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesíti a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti az ingatlan tulajdonosát és a szabálytalanság megszüntetésére szólítja fel. Amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a hatóság ötezertől harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.

Ha a szén-monoxid-mérgezés tüneteit (fejfájás, émelygés, szédülés) észleli magán vagy a környezetében lévő emberen, azonnal hívja a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 112-es vagy a 105-ös segélyhívó számon!