A birtokvédelem szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:1- 5:12. §-ai állapítják meg.

A Ptk. 5:1. § (1) bekezdése szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.

A Ptk. 5:5 §-a alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

A Ptk. 5:8. §-a alapján a  birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósult.

 A  jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Korm. rendelet) rögzíti a birtokvédelmi kérelem tartalmi elemeit. Az eljárás lefolytatásának gyorsítását szolgálja a hiánypótlási lehetőség kizárása. Ha tehát a kérelem valamely kötelezően előírt tartalmi elemet nem tartalmaz, el kell utasítani.  A kérelemhez csatolni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat is. A kérelmező bármilyen bizonyítékot csatolhat, amelyet szükségesnek tart, de mivel a bizonyíték nem tartalmi eleme a kérelemnek, a bizonyítékot nem tartalmazó kérelem – a bizonyítékok csatolásának elmulasztására való hivatkozással – nem utasítható el. A kérelmet, valamint annak mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány féllel szemben a kérelmező a birtokvédelmet kéri.

Az eljárási határidő

-    az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy
-    a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását,
-    kijelölés esetén a kijelölt jegyző vonatkozásában a kijelölő határozat átvételét
követő napon kezdődik.

Az eljárás határideje 15 nap, tolmács kirendelése esetén pedig 30 nap.

Az eljárási határidőbe nem számít bele

-    az ellenérdekű fél megkeresésének hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam,
-    a jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hivatali munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

Az eljárás során fizetendő illeték mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft. Amennyiben a kérelmező az illetéknek az eljárást megindító kérelmen történő lerovását elmulasztja, a jegyző az Itv. 73/A. §-a alapján nyolc napon belül felhívja az ügyfelet a kérelemhez kapcsolódó ügyszám és a fizetendő illeték összegének megjelölésével az illeték megfizetésére. Ebben az esetben a Korm. rendelet  alapján az ügyintézési határidő az illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik, vagyis az eljárási határidőbe az illeték lerovásának igazolásáig eltelt időtartam nem számít be. Ha pedig a kérelmező az illeték lerovásának a felhívás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.
A kérelmet és a bizonyítékokat a jegyző az eljárás megindulásától számított három napon belül nyilatkozattétel céljából kézbesíti az ellenérdekű félnek.

Az eljárás során az eljárásban részt vevőket tájékoztatni kell az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről.
Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan nyilatkozatot tehet. A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát. Ebből következően a jegyző csupán azokat a bizonyítékokat, illetőleg nyilatkozatokat értékeli, amelyeket a felek az eljárás során rendelkezésre bocsátottak, hivatalból nem foganatosít eljárási cselekményeket. Ellenérdekű felet, tanúkat nem idéz be, csupán nyilatkozattételre és bizonyítékok bemutatására hív fel, amelyeknek az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig kell beérkezniük a jegyzőhöz. Nem akadályozza az eljárás lezárását, ha az ellenérdekű fél a jegyző által kézbesített felhívásra nem reagál. Bizonyíték, illetve nyilatkozat a bizonyítékbefogadási határidőn túl nem terjeszthető elő, illetve nem tehető.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A bizonyítási teher annak a félnek az oldalán van, akinek érdekében áll, hogy a bizonyítandó tényeket a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti. A jegyző tehát nem folytathat le olyan eljárási cselekményeket, amelyeket valamelyik fél nem kezdeményezett, így hiánypótlás kibocsátására sincs lehetőség.

Ha valamelyik fél helyszíni szemle tartását kezdeményezi, a jegyző foganatosítja a helyszíni szemlét. Erre abban az esetben kerül sor, ha a tényállás tisztázása érdekében a birtokvita eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró ingó vagy ingatlan megtekintése vagy személy magatartásának megfigyelése szükséges. A helyszíni szemle során a jegyző a megfigyelni kívánt ingatlanra beléphet, ott a birtokvitával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemle helyszínén tartózkodó személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, az ingóról és ingatlanról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. Az ingó vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles. A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a rendőrség közreműködése is kérhető.

A jegyző az eljárást határozattal zárja le, a birtokvédelmi eljárás során – az alapeljárásban – végzés egyáltalán nem hozható. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta. A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

A kérelmet – ugyancsak határozattal – el kell utasítani, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.

A Korm. rendelet szerint a kérelmet a jegyző elutasítja, ha

• a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
• megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
• valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
• a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
• a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget,
• a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
• ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

A határozatot közölni kell a felekkel – képviselő eljárása esetén a képviselővel – és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg. A közlés hivatalos iratként postai úton, személyesen átadott iratként vagy saját kézbesítő útján történhet. A közölt határozatot az átvétel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A hivatalos iratként postai úton közölni kívánt határozatot annak sikertelen kézbesítése esetén azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a határozat a jegyzőhöz visszaérkezik.

A jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt, birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt. Az eljárási költségek megosztásának nincs helye, tehát ha a jegyző csak részben is, de helyt ad a kérelemnek, az összes eljárási költséget az ellenérdekű fél viseli.

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított. A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható. Ha a bíróság a határozat megváltoztatása iránt indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtásáról – a hasznok, károk és költségek kivételével – a jegyző gondoskodik. A végrehajtási eljárás során a Ket. szabályai az irányadók. A Ket. alkalmazását az indokolja, hogy az alapeljáráshoz képest a jegyző a végrehajtási eljárás idejére már hatósággá válik, határozatát, mint közhatalmi szerv hajtja végre. Ennek következtében a végrehajtási eljárás során hozott jegyzői döntés elleni jogorvoslati kérelmet a kormányhivatal bírálja el.